Fájó szívvel fogunk tovább indulni mert nagyon megszerettük aonang partját. Már többen integetnek nekünk, mosolyognak ránk ahogy a bevett útvonalainkat jártuk nap mint nap. Tegnap este ahogy elállt az eső útnak indultunk és sokadjára sikerült felfalnunk a fél piacot ahol már fejből sorolták az ételeket és gyümiket amit az előző napokban kértünk és kérdezték most melyik kedvencünket készíthetik. Imádunk itt lenni!! Tele hassal elég lassan ment a bepakolás, de legalább aludtunk egy jót utána :) Reggel a szokásos kávé és gyors zuhany után lementünk a recepcióra és vártuk a Lomprayah cég emberét. (Elfogadható áron csomag ajánlatban árulták az átjutást Koh Samuira) Kaptunk egy matricát a pólónkra így tudták, hogy nekünk már minden ki van fizetve csak haladnunk kellett Samui felé. Egy légkondis kisbusszal jött értünk amivel kb 20 perc alatt elvitt minket a saját buszállomásukra. Itt egy 2 emeletes szintén légkondis modern busz várt minket. (Ennyi buszt két mondaton belül... na mind1) :D Ezzel körülbelül 3 órát utaztunk a kikötőig. Az úton sok látnivaló nem volt, de így is kellemes volt a szemnek pálma erdők mellett haladni :) Amikor kompra gondolok a tihanyi lapos rozsdás jut eszembe ami viszi át a kocsikat. Meglepődve fogadtam a gigantikus yaht-ra hasonlító 267 fős katamaránt amire tereltek be minket. Picit gyanus volt, hogy indulás előtt zacsikat osztottak ki mindenkinek aztán ahogy elindultunk összeállt a kép. Elképesztő sebesség, brutál hullámzás. Szerencsére mi bírtuk a kiképzést :) A katamarán belső részében 5db LCD tv volt amin pár reklámfilm után vicces baki videókkal szórakoztattak minket az úton. Koh Samuira fénysebességgel kb 45 perc alatt átértünk. A kikötöben már ott várt minket a hotel tulajdonosa aki korábban írt egy üzenetet, hogy nagyon szivesen elhoz minket ingyen csak írjuk meg mikor érkezik be a komp. Nagyon kedves ember. Elmesélte, hogy Franciaországban éltek Marseille-ben és egyszer gondoltak egyet, eladtak mindent, teljesen lezárták az ottani életüket és idektöztek Samuira. Vettek egy tengerparti házat. Az összes szobát leválasztották, építettek bele fürdőt. Alkalmazottaknak mosolygós helyi fiatalokat választottak. Jól hangzik a recept :) Hazudnék ha azt mondanám, hogy nekem nem fordult meg a fejemben. Mialatt elmesélte a sztorit meg is érkeztünk a házhoz ahol a felesége már ott várt minket 2 pohár hideg ananász nektárral. Isteni volt. Gyorsan kipakoltunk. A szemerkélő eső is kezd elállni így elindultunk felderíteni a helyi kajákat. Viszonylag hamar rátaláltunk egy szimpatikus helyre. (Általában az a nyerő ahol a legtöbben vannak) Nem is csalódtunk! Sajnos újra elkezdett esni úgyhogy felvettük az esőkabátokat és visszasétáltunk a szállásunkra. Emlékeztek, hogy korábban írtam, hogy Bangkokban és Krabin nyoma sincs a szúnyogoknak? Kiderült, hogy miért! MERT AZ ÖSSZES ITT VAN KOH SAMUIN ��� mivel nyitva hagytuk a terasz ajtót most be is fejezem az írást mert elkezdjük levadászni őket, hogy tudjunk majd aludni. (Kb 40 db van itt) Előző napjaink beszámolóit a http://thaifoldikalandjaink.blog.hu-n olvashatjátok. Sziasztok :)
